Szendrey Júlia szíve hosszú szenvedések után, 1868. szeptember 6-án – egyes források, például Szendrey Júlia egyik életrajzírója, Jakab Ferenc szerint 1868. szeptember 8-án[1] – szűnt meg dobogni. Furcsa, szimbólumértékű mozzanata Szendrey Júlia sorsának, mi több, erdődi kötődésének, azzal együtt első férjéhez fűződő szerelmének sorsszerű bizonyítéka, hogy – még ha a szeptember 6-i halálozási dátumot fogadjuk is el helyesnek – két nap híján pontosan 21 évvel később azon a napon halt meg, mikor az erdődi kastély kápolnájában igent mondott Petőfinek.
Szendrey Júliáról kevésbé ismeretes, hogy első férjéhez hasonlóan ő maga is írt verseket, de azt talán még kevesebben tudják, hogy Petőfi Sándor egykori felesége igen komoly műfordítói tevékenységgel is dicsekedhet.
A mai gyermekek és felnőttek többsége már nem ismeri mesefordításait, pedig a nagy meseíró, Hans Christian Andersen meséit is ő fordította németből, s e munkájának első kiadását fiainak, Zoltánnak, Attilának és Árpádnak ajánlotta.
Andersen-fordításainak jelentőségét mutatja, hogy azok adták az ötletet a ma élő egyik legnagyobb magyar szobrászművésznek, Kligl Sándornak egy, a jobb kezében bronzból készült kéziratlapokat tartó, Szendrey Júliát ábrázoló, egészalakos bronzszobor elkészítéséhez, melyet 2018-ban állítottak föl Koppenhágában.
1908. október 24-én a Fiumei úti Kerepesi temetőben újratemették és egy közös sírba helyezték Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, illetve Petőfi Sándor szüleinek, valamint öccsének, Petőfi Istvánnak földi maradványait. A szertartást Prohászka Ottokár székesfehérvári római katolikus megyéspüspök vezette, ő szentelte be Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán koporsóját. Szendrey Júlia irodalmi munkássága értékes részét képezi nemzeti kincseinknek, élete pedig a mai kor embere számára is méltó példaként szolgál. Amint azt Prohászka Ottokár Szendrey Júliáról és ennek a közvélemény által a mai napig igazságtalanul meg- és elítélt nőnek Petőfi Sándorral közös gyermekéről szóló beszédében mondta: „élni fog az asszony s a fiú emléke is, míg magyar lesz a földön".[2]
Megérdemelve vagy ártatlanul: Szendrey Júlia összes költeménye elemző tanulmányokkal, kiad., vál., tan. RAFFAY Andrea, Barót, Tortoma, 2020.
Szendrey Júlia
Koppenhága, 2018
Kligl Sándor Szendrey Júliát ábrázoló egészalakos bronzszobra
http://kligl.hu/kozteri.html#lg=1&slide=232
Szendrey Júlia
Koppenhága, 2018
Kligl Sándor Szendrey Júliát ábrázoló egészalakos bronzszobra
http://kligl.hu/kozteri.html#lg=1&slide=231