Johann Nepomuk Ender osztrák festőművész Rhédey Claudia grófnőről készített alkotása 1831-ből.
A székelyföldi Szovátától 26 km-re fekvő Erdőszentgyörgy református templomának alagsorában egy érckoporsó található, melyben egy fiatalon elhunyt magyar grófnő már közel 184. éve alussza örök álmát. Egyes források tudni vélik, hogy amikor a koporsót őrző kriptát felnyitották, [1] az ott nyugvó Rhédey Claudia grófnőt, a II. Erzsébet halála ...
Fiumei épület dísze. A szerző felvétele 2012-ből.
„[…] ott vár a Parttalan, ott, ott kezdődik, ami nincs, de van, ott a tenger, a Létező Csoda, a Végtelenség, mely eddig csak a nemlétező számokba fért bele…” – olvasható Szabó Lőrinc Fiume című versében. Azt, hogy a magyar fennhatóság alatt e terület milyen kiemelkedő szerepet töltött be, jól bizonyítja, hogy Szabó Lőrinc mellett irodalmunk több jelentős személye megfordult az adriai magyar ...
A valaha élt egyik legszebb és legsokoldalúbb tehetséggel megáldott magyar színésznő volt. 1939 és 1945 között Magyarország egyik legkedveltebb primadonnája. 1939-ben Farkas–Ratkó-gyűrűvel tüntették ki, mely a legnagyobb elismerésnek számított egy színésznő számára.
Szeleczky Zita kézzel festett nyári estélyi ruhában (Rozgonyi felvétel). Szinházi Magazin, VII. évfolyam, 5. szám, Budapest, 1944. január 19-től 25-ig, 43. oldal.
...
„A lényeg az, hogy semmi kivetnivalót nem csináltunk. Semmi jog nem volt arra, hogy engem letapossanak... És ennyire letapossanak. Engem halálra gyötörtek hosszú évekig...”
Muráti Lili
(Részlet a művésznő 1989. május 8-án, a Magyar Hírek ben, a Magyarok Világszövetsége sajtótájékoztatójában [XLII. évfolyam, 9. szám] megjelent interjújából.)
Muráti Lili a Vaszary János által írt és rendezett Megálmodtalak című magyar filmben. Mozi Ujság, 1943. ...
1860-ban első alkalommal került sor a március 15-i eseményekre való nyilvános megemlékezés megkísérlésére hazánkban. Ezeknek az eseményeknek a megrendezésével a pesti egyetem hallgatói előre jelezték a nemzeti ébredés korszakának elérkezését.
Barabás Miklós 1860. évi rajza Forinyák Géza joghallgatóról
https://dka.oszk.hu
Az akkori időknek egyik legfontosabb személyisége, a nemzeti érzésnek az abszolutizmus idején rendőrségi ...
Székely Aladár portréja Kosztolányi Dezsőről (1935)
A modern magyar polgári irodalomnak talán leginkább lélekközpontú szerzője, a XX. század első felének vitathatatlanul egyik legnagyobb magyar írója Kosztolányi Dezső, kit a magyar irodalomtörténet általában főként a Nyugat lírikusai között tart számon. Utóbbi megállapítás igazságát azonban meg kell kérdőjeleznünk, ugyanis tény, hogy Kosztolányi a legkülönbözőbb helyeken tette közzé ...
Adorján Éva felvidéki származású magyar színésznő 1918. március 23-án született a Zemplén vármegyei Koskóc nevű faluban. A második világháború után soha többé nem léphetett színpadra, 1999. augusztus 26-án hunyt el Budapesten. Lényegében ennyi az összes információ, ami pontosan tudható a színésznőről, akinek nevével a színházi-színügyi, művészeti lexikonokban sem igen találkozunk, és éppen elhallgatott, fiatalon befejezetlenül maradt életműve ...
Jókai Mór az 1904. május 8-án megjelent Vasárnapi Ujság ban.
Midőn 1904. május 5-én Jókai meghalt, az egész ország gyászolta őt: alig akad rá példa, hogy egy nemzet ennyire megbecsülte volna íróját. A halála utáni napokban a korabeli lapok szinte kivétel nélkül rögtön az első oldalon gyászkeretes beszámolóban emlékeztek meg a 79 évet élt ásvai Jókay Móricról (az író 1848. március 19-én megjelenő lapjában, az Életképek ben írta le ...
Karády Katalin, 1940-es évek. https://oszmi.hu/en/node/220
Ujszászy István százados, a harmincas évek közepén. https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ujsz%C3%A1szy_Istv%C3%A1n
Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ címmel megindító bemutatót láttunk 2025. február 15-én az Udvari Kamaraszínházban. A Jászai Mari-díjas Andrási Attila író-rendező által jegyzett darab önmagában a különleges színpadi látványvilágával, zseniális ...
