1833. február 15.: A Bánk bán ősbemutatója
bank_melinda_ravatalanal.jpgCsók István: Bánk Melinda ravatalánál. (A Bánk bán Csók István képeivel illusztrált díszkiadásából. Pesti Napló, 1899.)

1814-ben Döbrentei Gábor ösztönzésére hazafias gondolkodású erdélyi főurak ezer forintot adtak össze egy szomorújátékra, ugyanis egy eredeti magyar színdarabbal szerették volna megnyitni az akkor éppen épülőfélben lévő kolozsvári állandó színházat. E pályázatot az Erdélyi Múzeum nevű folyóirat közölte, mely szerint az a pályamű, mely majd az első díjat kapja, hétszáz forint, az a munka pedig, mely a második díjra érdemes lesz, háromszáz forint jutalomban részesül. A határidőt 1817-ig hosszabbították meg. A pályázatra tíz szomorújáték érkezett be, melyek között Katona József, egy már fiatalon is tekintélyes jogtudós Bánk bán című műve is ott volt. Mivel éveken át semmit nem tudott meg arról, mi lett pályaművének sorsa, 1820-ban végleg megunta a várakozást, s kinyomatta kéziratát. Igaz, ennek is volt némi előzménye, hiszen felbuzdulva Kisfaludy Károly sikerein, Katona a székesfehérvári színtársulatnak még kéziratban elküldte drámáját, de a mű színrehozásához a budai cenzúra nem járult hozzá, viszont magát a kinyomatást engedélyezte a cenzor. Az engedély megszerzéséhez nagy valószínűséggel a fiatalon elhunyt Trattner János Tamás könyvkiadó is hozzájárulhatott, hiszen a Bánk bán első kiadása az ő költségén jelenhetett meg. 1830. április 16-án Katona József, Kecskemét város köztiszteletben álló főügyésze egy, a városban lezajlott hosszú tárgyalás után kiment a teremből egy kis friss levegőt szívni, mikor a szívéhez kapott és holtan esett össze. A magyar irodalom arcképcsarnokának Katona Józsefről és munkásságáról szóló fejezetében az olvasható, hogy amikor Katonát a város nagy részvéte mellett temették, alig jutott bárkinek is eszébe, hogy ez a főügyész, aki a helybéli takácsmester fiaként a magas közhivatali rangig kitartó szorgalmával verekedte fel magát, ifjúkorában verseket és drámákat is írt, az pedig egyáltalán nem jutott eszébe senkinek, hogy „az oly korán elhalálozott jogtudós a magyar irodalom legnagyobb tragédiaköltője volt, akinek főművéhez hasonlatos nemzeti tragédiát a következő emberöltőkben sem fognak írni”.

 

De ugyanitt találjuk Katona József életéről és főművéről a szintén utólag beigazolódott másik igazságot: „Jó példázat Katona élete és munkássága arra, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem visszhangzik, bárki is légyen ő maga. Katona főműve ugyanis a realizmusba forduló érett romantika remekműve, de abban az időben keletkezett, amikor a romantika még éppen tapogatózni kezd. Társadalomkritikája pedig olyan, amilyet csak a reformkor egészének tanulságai alapján lehetett átélni, de egy évtizeddel a reformkor indulása előtt mondották ki. Ezért volt tragikus Katona József rövid élete.”

 

S valóban, a szerző életében a Bánk bán hiába jelent meg könyv alakban, azt kezdetben nem nagy példányszámban vásárolták. A mű színpadra kerülését Katona József meg sem élhette, hiszen azt csak három évvel szerzőjének halála után, 1833. február 15-én, Kassán mutatták be először, de a művet még ezt követően is sokáig csak egyes színészek fedezték fel önmaguk számára, jó szereplehetőségként. Igen valószínű, hogy Melinda szerepét a Déryné Széppataki Rózába szerelmes Katona eleve a színésznőre írta, aki a darab kassai ősbemutatóján értelemszerűen Bánk feleségét alakította. Érdekesség, hogy Déryné akkor már 40. életévében járt, így a darabban szereplő Melinda életkorához képest kicsit idősebbnek számított, viszont egy kortárs, Karacs Teréz visszaemlékezése szerint ennek ellenére is tökéletesen ráillett ez a szerep: „…gyönyörű szemei mindig üdeséget kölcsönöztek arcának, s könnyed tagmozdulatai még később is ifjúnak tüntették fel.” Az első Bánk bán Bartha János volt, Getrudist a korabeli vándorszínészet híres tragikája, Kántorné Engelhardt Anna alakította. A kassai ősbemutató további érdekessége, hogy annak ránk maradt egyetlen dokumentációja egy Kassán nyomtatott színlap, melyen eredetileg 1833. február 16-a szerepel, viszont a 16-i dátum ceruzával 15-re lett javítva rajta, mivel abban az évben február 16-a szombati napra esett, s ez volt a nagyböjt előtti utolsó báli lehetőség, a „farsang farka”, ami az eredeti időpontot illetően a színlap ajánlásában is szerepel, viszont a kezdetben kitűzött dátumhoz képest később egy nappal előrehozták a darab ősbemutatóját.

 

Katona József írói elismerése és fölfedezése csak 1839-ben indult meg, mely esztendő márciusának 23. napján a pesti Nemzeti Színház színpadra vitte a Bánk bánt, s az előadásról Vörösmarty Mihály is színi kritikát írt, azonban ő a drámában több negatívumot talált, mint elismernivalót, de hasonló véleményen volt gróf Széchenyi István is, aki kimondottan káros műnek tartotta Katona drámáját.

 

Az 1839 és 1845, valamint 1849 és 1858 között betiltott Bánk bán értékeit valójában csak 1845-ben kezdték el észrevenni, viszont a cenzúra akkoriban is megszabta, hogy szövegéből mennyi legyen előadható. Csonkítatlanul 1848-ban játszották először, viszont azt követően ismét hosszú ideig „gyanús” darabként tartották számon, és a színházat, irodalmat tekintve is csak majd a kiegyezés után foglalhatta el megillető helyét Katona József műve. A szerző halálától számolva közel negyven évet kellett arra várni, hogy egyik legjobb történelmi tragédiánk bekerüljön a magyar irodalmi köztudatba. A mű hőseinek összetettségére és mélységeire Arany János elemző töredékei mutattak rá először.

 

„A Bánk bán legnemzetibb drámáink egyike” – olvasható Pintér Jenő Magyar irodalomtörténetében. A mű történeti hitelességét tekintve, mint például, hogy Bánk valóban részt vett-e Gertrudis királyné meggyilkolásában, vagy pedig, hogy a királyné halálakor nádor vagy bán volt-e, több kérdés és vita merülhet föl, viszont ahhoz, hogy Katona József Bánk bánjának története ma már a magyar nemzeti öntudat, a magyar lélek egyik jelképévé vált, nem fér kétség. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy Katona drámáját 1861-ben megzenésítették: Erkel Ferenc Bánk bán című, három felvonásos operájának szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József műve alapján.

Írásomat a Magyarságkutató Intézetnek készítettem a Bánk bán ősbemutatójának évfordulójára. Írásom 2020. február 14-én megjelent a Magyarságkutató Intézet honlapján (https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfordulok-hu/1833-februar-15-bank-ban-osbemutatoja), valamint 2020. február 15-én a Magyar Nemzet Online felületén (https://magyarnemzet.hu/kultura/2020/02/1833-februar-15-bank-ban-osbemutatoja).

Raffay Ernő blogja:

Raffay Andrea MTMT:

Friss topikok

Címkék

130 éve született Boncza Berta (4) 156 éve hunyt el Szendrey Júlia (1) 1866-os kolerajárvány (1) 200 éve született Jókai Mór (1) 35 éve hunyt el Karády Katalin (2) 45 éve hunyt el Ignácz Rózsa (1) 74 éve hunyt el Bajor Gizi (1) 90 éve hunyt el Boncza Berta (3) Adolf Hitler (1) Ady-kultusz (2) Ady Endre (6) Áldva legyen minden ami fáj (11) Aletta van der Maet (1) Álkeresztények (5) Általános védkötelezettség (1) Ami örök (4) Andrási Attila (1) Ankara (1) Anschluss (1) Antibolsevista Comité (1) Anyanyelve magyar (2) Anya Író Színésznő (2) An Ocean Of Strange Islands (1) Apáczai Csere János (1) Áprily Lajos (2) Arany János (3) Árva Bethlen Kata grófnő (1) Ásvai Jókay József (1) Ásvai Jókay Móric (1) Aszcendens (1) Asztrológia (1) Aulich Lajos (1) ÁVH (1) Az álkereszténység kora (9) Az álkeresztény embertípus kvintesszenciái (4) Az aradi vértanúk (1) Az aradi vértanúk emléknapja (1) Az arany ember (1) Az egészségtan tanítása (1) Az első nemzeti színű kokárda (1) Az önmagát nemzetinek és kereszténynek mondó budapesti kormány (1) Az örök szerelemről (6) Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (1) A Bánk bán ősbemutatója (1) A beszéd- és értelemgyakorlat tanítása (1) A felmagasztosult női ideál (1) A feminizmus hazugságai (4) A Gyulai-család sírboltja (1) A hableányok nem tudnak sírni (10) A Halálraszánt kivételes virág (15) A kihullott könny megbosszulja magát azon aki okozá (7) A kis hableány (3) A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módgya és formája […] (1) A magyar nemzeti kultúra temploma (1) A nevelve-oktatás elvei (1) A női sors múltban és jelenben (6) A tanítás művészet (1) A tengerszemű hölgy (1) Babits Mihály (2) Bajor Gizi (1) Balaton (1) Balatonfüred (1) Balatonfüredi fürdőkúrák (1) Balaton táján (1) Bangha Béla S. J. (1) Bánk bán (1) Barabás Miklós (1) Barcsay Ákos fejedelem (1) Bárczy István (3) Benedek Elek (1) Benito Mussolini (1) Biblia (2) Bihari Mór (5) Black Cat (1) Blaha Lujza (1) Boncza Berta (11) Boncza Berta versei (9) Boncza Miklós (4) Brassó (2) Brassói Lapok (2) Bruszilov-offenzíva (1) budaörsi csata (1) Bukovinai székelyek (2) Calavera (1) Cinikus gonosztevők (2) Család (12) Családon belüli bántalmazás (4) Családon belüli erőszak (4) Csángó magyarok (2) Csinszka (16) Csinszka - a Halálraszánt kivételes virág (12) Csinszka érzelmi hagyatéka verseiben (10) Csinszka lírai életműve (10) Csinszka összes verse elemző tanulmányokkal (11) Csinszka születési képlete (1) Csinszka versei (10) Csipkerózsa (1) Csucsa (2) Cukorkoponya arcfestés (1) Cukorkoponya Makeup (1) Damjanich János (1) Dáné Tibor (2) Darányi Kálmán (1) Dekáni Ernőné (2) Délmagyarország (1) Dénes Zsófia (1) Dernői Kocsis László (1) Déryné Széppataki Róza (1) Descartes (1) De studio sapientiae (1653) (1) Dr Germán Tibor (1) Dsida Jenő (3) Egressy Béni (1) Egységes Párt (1) Egy igaz múzsa tragédiája (3) Egy lélek állt... (1) Életem könyve (4) Életképek (1) Életrajzi nagymonográfia Csinszkáról (13) Engem a tűz nem éget mert én magam vagyok a tűz... (1) Erdély (5) Erdély.ma (3) Erdélyi Lapok (1) Erdélyi Múzeum (1) Erdőd (3) Erdődi kastély (2) ERDON.ro (1) Eredj ha tudsz! (1) Erkel Ferenc (1) Eszmetörténet (2) Fájdalom (12) Félig költő félig asszony (5) Fésülködő (2) Film (1) Fiumei úti Kerepesi temető (2) Forráspublikáció (15) Fővárosi Lapok (1) Gálovits Anna (1) Gazdavédelem (1) George Sand (1) Gerinctelen puhányok (2) Gobbi Hilda (1) Gömbös Gyula (1) Gömbös Gyula Társaság (1) Gondolat-jel (1) Görgei Artúr (2) Greta Reichert (1) Gróf Bethlen István (1) Gróf Bethlen Miklós (1) Gróf Dessewffy Arisztid (1) Gróf Leiningen-Westerburg Károly (1) Gróf Széchenyi István (3) Gróf Tisza István (2) Gróf Tisza István és Ady Endre ellentéte (a szabadkőművesség és a Tisza-gyilkosság összefüggései) (2) Gróf Vécsey Károly (1) Gróf Zrínyi Miklós (1) Gyermekbántalmazás (3) Gyóni Géza (1) Gyulafehérvár (1) Gyulai Pál (4) Gyulai Pálné Szendrey Mária (4) Hadügyminisztérium (1) Hajónapló (2) Halálraszánt kivételes virág (14) Hans Christian Andersen (6) Három rózsabimbó (3) Hathályogos szemű felnőtt óvodások (3) Hatvany Lili bárónő (1) Haza (21) Hazai Samu (1) Házsongárdi temető (2) Herczeg Ferenc (5) Hevesi-Tóth Evelin (1) Hit (3) Holdjegy (1) Hordozom azt is ami másoknak fáj (13) Horthy Miklós (2) Horvát Árpád (8) Horvát Attila (5) Horvát Ilona (2) I. Ferenc József (1) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1) I. világháború (1) Idegen megszállás alatt élő magyarok (3) Identitás és megmaradás (2) Ifj. Horvát Árpád (2) Ignácz Rózsa (3) Ignácz Rózsa Erdély szép szolgálóleánya (1) Ignotus (1) II. Rákóczi György fejedelem (1) II. világháború (1) Imitatio Christi (2) Imrédy Béla (1) Irodalmi Újság (1) Irodalomtörténetírás (15) IV. Károly (1) Jakab Mónika (1) Janits Béla (1) Janits Béla véleménye köyveimről (1) Jászai Mari (1) Jászi Oszkár (1) Jelenczki István (1) Jókai Mór (4) Jókai Mór élete és kora (1) Jósvádájú szélhámosok (3) Kábult holdkórosok (3) Kántorné Engelhardt Anna (1) Kánya Kálmán (1) Karacs Teréz (1) Karády-dalok (1) Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ (1) Karády Katalin (2) Karády Katalin és Ujszászy István szerelme (1) Károlyi Mihály (1) Kassa (1) Katolikus világnézet (1) Katona József (1) Kék róka (1) Kemal Atatürk (1) Kempis Tamás (2) Kereszténység (11) Keresztény alapokra helyezett feminizmus (4) Keresztény alapokra helyezett nő- és gyermekvédelem (8) Keresztény gondolkodású női alkotók (12) Keresztény jelképrendszer (4) Keresztény nővédelem (4) Keszthely (2) Keszthelyi római katolikus plébániatemplom (1) Kisfaludy-Társaság (1) Kiss Ernő (1) Kligl Sándor (3) Knezić Károly (1) Kölcsey Ferenc (1) Kolczonay Katalin (1) Kolozsvár (5) Kolozsvári Magyar Napok (1) Komárom (1) Koncentrikus tanmenet (1) Könny (5) Kőris Világfa (1) Kossuth Rádió (1) Kovászna (1) Krisztus követése (2) Kritikai kiadás (12) Krizsik Alfonz (1) Kultúra és terror (1) Kun Béla (1) Kurzushívők (4) Laborfalvi Róza (4) Láhner György (1) Lám Béla (1) Latinovits Zoltán (1) Lázár Vilmos (1) Léda (1) Lélek (16) Lelki író (2) Lenkey Zoltán rézkarca (1) Levelek Erdélyből (2) Liberális mintaállam (1) Liberalizmus (1) Lorántffy Zsuzsanna (1) Ludendorff tábornagy (1) M5 (1) M5 Librettó (1) Magyarország újjáépítése és a kereszténység (1) Magyar egyetem (1) Magyar Encyclopaedia (1) Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetés (1) Magyar Idők (1) Magyar irodalomtörténet (2) Magyar Írószövetség (1) Magyar Jelen (2) Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium (1) Magyar Királyság (2) Magyar Logicatska (1) Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt (1) Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) (1) Makkai Ádám (2) Márffy Ödön (2) Megérdemelve vagy ártatlanul (3) Megyei lapok (2) Mexikói cukorkoponya (1) Mezőberény (1) Mikes Lajos (1) Mikszáth Kálmán (1) Monsieur Morisz Zsoké (1) Móricz Zsigmond (1) MTA Kézirattára (4) Murga (1) Nagykovácsi Gróf Tisza István Nemzeti Kör Egyesület (1) Nagysándor József (1) Nagy Bella (1) Nagy Katalin (1) Napjegy (1) Napkelet (2) Németalföld (1) Nemzeti Egység Pártja (1) Nemzeti Hadsereg (1) Nemzeti Munkaterv (1) Nemzeti Színház (3) Nemzetnevelés (1) Népiskolák felállítása (1) Népi politika (1) Népoktatás (1) Névleges keresztények (4) Nightwish (2) Nightwish - The Siren (1) Női lélek (29) Nyirő József (1) Nyugat (1) Óceán (1) Önfeláldozó Szendrey Júlia (5) Önkényuralmi korszak (1) Orbán Bori (1) Öröktűz – „Egy lángot adok ápold add tovább" (1) OSZK Kézirattára (2) Osztrák-Magyar Monarchia (1) Pál apostol (1) Pál Péter (1) Pásztortűz (1) Pázmány Péter esztergomi érsek (3) Pesti Vigadó (1) Petőfi és Szendrey Júlia (3) Petőfi Sándor (13) Petőfi Zoltán (9) Petrovics Gabriella (2) Pintér Jenő (2) Pius Rend (1) Poeltenberg Ernő (1) Polgárok Háza (1) Prohászka Ottokár (3) Pulay Mária (1) R. Berde Mária (1) Radix horoszkóp (1) Radix képlet (1) Raffay Andrea (24) Raffay Andrea és Raffay Ernő (4) Raffay Ernő (8) Raffay Sándor (2) Rajk Berta (1) Rákóczi-ház (1) Reformkor (2) Reményik Sándor (1) Reményik Sándor spiritualizmusa (1) Reményik Sándor versei (1) Rendszerváltozás (1) Revízió (1) Robotos Imre (1) Rodostó (1) Rudolf trónörökös (1) Schweidel József (1) Somlay Artúr (1) Spiritualizmus (2) Stifner Gábor (1) Sugar Skull Face Paint (1) Sugar Skull Makeup (1) Szabadka (1) Szabadkőművesség (1) Szana Tamás (1) SZDSZ (1) Székelyföld (2) Szendrey Ignác (4) Szendrey Júlia (14) Szendrey Júlia Andersen-fordításai (6) Szendrey Júlia az életét is odaadta volna a hazájáért (11) Szendrey Júlia bronz szobra Koppenhágában (4) Szendrey Júlia Heine-kísérletei (2) Szendrey Júlia lírai életműve (12) Szendrey Júlia megítélései (12) Szendrey Júlia összes költeménye (11) Szendrey Júlia versei (13) Szendrey Júlia versművészete (12) Szendrey Mária (4) Szent Anna-tó (1) Szent István Társulat (1) Szent László (2) Szent Pál apostol (2) Szépség és ritmus (7) Szerelem (10) Szeretet (9) Szidiropulosz Archimédesz (1) Szilágyi Erzsébet (1) Szimfonikus metal (2) Színház (3) Szív (10) Szivem véresre szétzúzott játék... (11) Szivem véresre szétzúzott játék... Csinszka összes verse elemző tanulmányokkal (10) Szocializmus (1) Szorongószívű bús magyarok (6) Szováthy Éva film (1) Születési horoszkóp (1) Születési képlet (1) Született Moldovában (2) Szülőföld (9) Tajték (4) Tamási Áron (1) Tenger (4) Térey Mari (1) Testedzés (1) Thorma János Aradi vértanúk (1) Tokaji Csaba (1) Tokaji Írótábor (1) Toldy Ferenc (1) Tömegsport (1) Tormay Cécile (3) Törökfalvi Török Berta (5) Török Ignác (1) Tortoma Könyvkiadó Barót (1) Trianon (2) Trianoni Szemle (2) Trianoni Szemle Emlékkönyv 2020 (1) Trianoni Szemle Különszám 2022 (1) Trigeminus neuralgia (1) Tudok egy dalt (1) Turul-szobor (1) Udvari Kamaraszínház (1) Újkonzervativizmus (1) Ujszászy István (1) Utrecht (1) Üzenet Juliának (2) Vachott Sándorné (2) Vahot Imre (1) Vajda Miklós (1) Vasárnapi Ujság (2) Végvári (1) Végvári-versek (1) Vér (5) Vonyica (1) Vörösmarty Mihály (1) Vörös destrukció (1) XI. Pius pápa (1) Yesterwynde (1) Zrínyi Ilona (3) „A HAZA MINDEN ELŐTT" (1) „És ha nincsen is nagy gusztusom a mókára – ígérem hogy – halálosan visszamarom. [...] mert én mindazonáltal ilyen vagyok. Szélsőségesen makacs és felelőtlenül kegyetlen az igazamért az igazért." (7) „Fenn Isten jár a csúcsokon..." (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása