Az írás Reményik Sándor születésének 130. évfordulójára készült, 2020. augusztus 30-án jelent meg (Magyar Nemzet Online).
„Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.” Reményik Sándor, Kolozsvár, 1935. XII. 20. Délvidéki Szemle, I. évfolyam, 1–2. szám, 1942.
A híres Végvári-verseket tartalmazó kötet első, eredeti példányának belső címlapja. Kiadták Budapesten 1919-ben. Az előszót a Területvédő Liga irodalmi szakosztályának ...
1 866. szeptember 10-én hunyt el Szendrey Júlia húga, Szendrey Mária, kinek földi maradványai a Fiumei úti Kerepesi temetőben nyugszanak a Gyulai-család sírboltjában. E sírbolt Szendrey Mária férjének, Gyulai Pálnak, a híres irodalomtörténésznek, valamint édesapjának, a 95. születésnapja előtt nem sokkal elhunyt Szendrey Ignácnak is végső nyughelye, aki mindkét lányát túlélte.
Szendrey Júlia szinte napra pontosan két évvel húga halála után hunyt el ...
2020 novemberében jelent meg Erdélyben a Szendrey Júlia összes verseit tartalmazó kötetem második kiadása, amely tíz irodalomtörténeti tanulmányt tartalmaz. Most tudtam meg, hogy a könyvet árusították a 2021. évi Kolozsvári Magyar Napok rendezvényén, ahol az alábbi írás szerzője megvásárolta, és könyvkritikát is írt róla. A kritika íróját nem ismerem, írásának megjelenése most jutott tudomásomra. A Szerzőnek ismeretlenül is köszönöm az elfogulatlan ...
„ Azt mondják, hogy a macskák tudatában vannak Isten létezésének, de a kutyák nem. A kutyák azt hiszik, az ember az Isten, de a macskák nem. A macskák tudják, hogy az ember csak Isten akaratának közvetítője. Nem hálátlanok, csak jobban ismernek."
„ Nem akarok szenvedni! Hátat akarok fordítani a szenvedésnek, le akarom dobni, el akarok futni előle. Nem a testi gyötrelmektől rettegek annyira, nem. Nem attól elsősorban. Azt képzelem, azt tapasztaltam is, azt akarom hinni, hogy: a testi szenvedést könnyebben elviselem, mint azt, amely mivoltommal, belső természetemmel szenvedtet mindhalálig. Nem akarok szorongani, aggódni, szenvedni – nem akarok.
Azt feleli ...
Köszönöm a lehetőséget, és megtiszteltetés számomra, hogy interjút adhattam a Magyar Jelennek Csinszka születésének 130. évfordulója alkalmából!
Az interjú már olvasható a Magyar Jelen internetes oldalán:
https://magyarjelen.hu/a-noi-sors-multban-es-jelenben/
A női sors múltban és jelenben
Csinszka születésének 130. évfordulóján Raffay Andrea irodalomtörténésszel beszélgettünk.
– Miért éppen Csinszkáról írta első ...
Megtisztelő számomra, hogy a https://asztrologiapaholy.hu/ oldalon Csinszka születési (radix) képletéhez, illetve aszcendensének bepontosításához a 2016-ban megjelent, Csinszkáról szóló életrajzi nagymonográfiámból - Csinszka – a „Halálraszánt, kivételes virág" - közlik a Csinszka születési időpontját és születésének körülményeit ismertető, Csinszka önéletrajzából, az Életem könyvé ből általam idézett szöveget!
A bepontosítás ...
„- Ha meghalok, fehér tajték lesz belőlem, hullámokon hánykolódom, és soha többet nem hallhatom a tenger moraját, nem láthatom a szépséges virágokat, a bíborszínű napot? Mit tegyek, hogy az én lelkem is örökkétig éljen?"
Ady-kultuszosok és álkeresztények figyelmébe ajánlom!!
„Áldva legyen minden ami fáj”
130 éve született Boncza Berta
„Nincsen szíve” – vallotta egykor a még gyermek Boncza Bertáról édesapja, Boncza Miklós, aki e kijelentését mindenáron be is akarta bizonyítani gyermekének. Azonban a már Csinszkaként alkotó művész verseit figyelmesen olvasva azt vehetjük észre, hogy a szív – véresen és átszúrva, kihűlve vagy éppen szeretettől ...